A COVID járvány hatására hozott járványügyi intézkedések minden szervezet életére komoly hatást gyakoroltak. Ezeket pillanatok alatt kellett kezelni és a hozott intézkedések sokszor újabb nehézségekhez, kezelendő helyzetekhez vezettek. Sokakban felmerült a kérdés, hogy egy ilyen nagy hatású, de kis valószínűségű eseményre fel lehet(ett)-e készülni, és ha igen, hogyan?
A választ viszonylag egyszerűen meg lehet találni, csak két alapvető eszközt kell alkalmazni: a kockázatalapú gondolkozást és a folyamatszemléletet. Ezek persze elcsépeltnek tűnő gondolatok, hiszen a minőségügy már évek – vagy inkább évtizedek – óta ezt hangoztatja. De az igazság az, hogy ha ezeket a minőségügy által alapvetésként kezelt – gondolatokat megfelelő kontextusba tesszük, és a józan ész szabályait megtartjuk – na meg persze mellé tesszük a BCM szakmai alapjait – akkor hamar ott állunk, hogy egy átlagos mikró-, kis- vagy akár középvállalkozás számára olyan rendszert hozhatunk létre, amely segít felkészülni egy ehhez haszonló, vagy épp teljesen különböző, de mégis nagy hatású esemény kezelésére.
Az előadás során tisztázzuk a folytonossági logika alapjait, különbséget teszünk a működésfolytonosság, az IT szolgáltatás folytonosság és a biztonság folytonosság között, és megismerjük, hogy milyen egyszerű eszközök alkalmazásával lehetünk felkészültek arra, amire „nem lehet felkészülni”. Továbbá azzal is foglalkozunk, hogy egy meglévő – és szakmailag korrekt módon kialakított – minőségirányítási rendszer mekkora erősség lehet, a folytonossági működésünk kialakításában.
Célunk, hogy a COVID kezelése során megtapasztaltakat felhasználva, a már „jól ismert” eszközöket állítsuk a folytonosság szolgálatába, ezzel csökkentve az üzleti kockázatokat úgy, hogy ezzel mégsem égetünk el jelentős többleterőforrásokat.